A világ soha nem akart még ennyire tudni rólunk mindent. Kik vagyunk, hová tartozunk, mit dolgozunk és mit gondolunk.  Miközben egyre több címkét kapunk, egyre nehezebb ebben a zajban meghallani a saját hangunkat.
Ez az előadás annak az útnak a rövid története, amikor az ember rájön, hogy nem kell választania a ráaggatott szerepek és a valódi önmaga között. Arról szól, hogyan lehet egyszerre kapcsolódni, tartozni, szeretni és mégis szabadnak, önazonosnak maradni. Az előadás nem a címkék ellen szól, hanem az ember mellett, aki viseli őket. Vagyis azoknak, akik úgy érzik, hogy egyik doboz sem elég nagy ahhoz, hogy teljesen beleférjenek. És nem is akarnak.